Bágyatagon

Hanna reggel 7-kor ébredt, de vissza is aludt, csak fél 11-kor kelt fel, de nem ugrott ki az ágyból, csak nézelődött, ami nekem gyanús volt. Kicsit melegnek találtam a homlokát, így reggeli után majd lázat mérünk, kap Nurofen szirupot, most éppen eszik, hála Istennek az étvágyával nincs baj, remélem, nem lesz beteg. Lehet, hogy csak a foga viseli meg, már a szemfogakból kettő teljesen kijött, egy alul, és egy felül. Kakaót nem hoztam reggel a boltból, majd elmegyünk együtt, ha lesz kedve hozzá. Most éppen a joghurtot kanalazza, előtte eltüntetett két virslit, étvágy terén nincs gondunk.

Lassan, de biztosan -Apró lépések az úton

Anya fogyózik:D Nem olyan drasztikusan, mint Hanna születése előtt, akkor ugyanis 30 kilót adtam 5 hónap alatt, tartottam is a súlyom, a terhesség alatt 11kg-ot híztam, de szülés után 8 héttel megműtöttek az epém miatt, így szépen lassan szedtem fel a kilókat, hogy a gyógyszerek, és az altatás után is maradjon tejem. Hanna 7 hónapos koráig kapott anyatejet,  9és fél hónapos koráig tápszert, onnantól egyszerűen semmilyen tápszert nem volt hajlandó elfogadni. Az én súlyom pedig beállt egy szintre, segítség híján mindent egyedül kellett megoldanom (apának két munkahelye volt), így nem jutott időm magamra, és elkényelmesedtem. Most, hogy Hanna nagyobb, nem igazán volt a régi a teherbírásom, így úgy döntöttem, belevágok. Kevesebbet eszem, hanyagolom a kenyeret, a tésztát, az üdítőket. Az édességekkel nincs gond, nem vagyok édesszájú, a legnagyobb gond az volt, hogy általában csak éjszaka jutottam oda, hogy leüljek enni. Változtattam, eddig - 4kg az eredmény, és sokkal jobb teherbírás:D Nehezebben fáradok el, és sikerül jobban beosztani az időmet is:D Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény:D Karácsonyra bele szeretnék fogyni abba a ruhába, amit anyukám vett magának egy esküvőre:D Ő a genetikailag szerencsések közé tartozik, soha nem volt kövér, ehet nyugodtan, nem hízik. 54 évesen is 50 és 55 kg között mozog, na pont ezt nem örököltem tőle, csak az olvasás szeretetét:D Meg sok minden egyebet:D

Visszatért a nyár

Minden nap tombol a hőség, szinte lehetetlen elviselni. Hanna nagyon jól tűri, szaladgál, csacsog, medencézik, eszik-iszik, napi egyszer alszik, sétálni akar menni, és persze a boltba. Fogja a kis szatyrot, és kiabál, hogy boltba! És menni kell, nincs mese. Minden nap hűsöl a medencében, majd utána szunyókál egyet. Általában ilyenkorra időzítem a biciklizést, ami nem mindig fér bele, mert inkább csinálok valamit, mosogatok, pakolgatok stb..Később persze megbánom, hogy nem szántam azt a kis időt magamra, mert Hanna este általában későn dől ki, akkor meg már nincs kedvem se biciklizni, se tornázni. A hőség este is belopakodik a szobába, fülledt meleg van, szinte áll a levegő. Rengeteg vizet iszunk, valahogy vízből sosem elég, főleg ilyen időben. Estefelé megyünk sétálni, ha kicsit hűvösebb van. Általában a szobában töltjük a nap nagy részét, vagy maximum a teraszra megyünk ki, igaz, Hannát elég nehéz bent tartani, de ilyen hőségben nem engedem a napon szaladgálni, még naptejjel sem.

Hőségriadó

Pillanatkép

Indulok a boltba

Vásárlás Hannával

A mai délelőttünket cipővásárlásra szántuk, ugyanis Hanna szépen kinőtte a nemrég vett cipőket. Már csak egy szandálja jó rá, mert az nyitott orrú, még nem lóg le a lába. Reggel indultunk, hogy elkerüljük a nagy hőséget, és ne menjünk az alvásidőbe. Sikerült vennünk egy sportcipőt, és két átmeneti cipőt, ami még az elkövetkező egy-két hónapra jó lesz, hűvösebb időben legfeljebb harisnyával veszi majd fel. Apropó harisnyanadrág, nem igazán találtam Hanna méretét, 86-os, vagy 92-es kellett volna, de csak hónap szerint számozottat találtam, vettünk kettőt, bár nem vagyok benne biztos, hogy jók lesznek rá. A Tesco-ban már az őszi kabátok voltak kiakasztgatva, azért én még találtam egy nadrágot, ami pont most jó Hannára. A body-k 590ft-ért voltak kirakva, de persze nagyobb méret ritka volt, mint a fehér holló. Apa addig Hannával körözött a kiskocsival, amíg én gyorsan átfutottam a ruhákon. Sikerült összesen két bodyt, és egy nadrágot összeszedni. Annyira édes kis hajpántokat néztem, de Hanna nem igazán tűri magán az ilyesmit, pedig nagyon jól áll a hosszú hajába. Már a háta közepéig ér vizesen, akkor teljesen egyenes, amúgy az alja kunkorodik egy kicsit. Kifelé vettünk csavaros fagyit a kisasszonynak, menet közben megbirkózott vele, és még a gyerekülést sem kente össze, hurrá:D Amikor a kezére csöppent, elvette a szalvétát, és letörölte, nagyon aranyos volt. A kedvenc boltom sajnos csak holnap lesz nyitva, így ez most kimaradt. Meglátogattuk Hanna dédnagyapját a kórházban, aki nagyon örült a látogatónak, bár Hannát mostanában egy helyben tartani szinte reménytelen vállalkozás:D Hazafelé Hanna egy kicsit kókadozott a kocsiban, de nem aludt el. Itthon meg dédimamának mutogatta a cipőit nagy örömmel:D

Nyűgi-műgi

Nehéz napokat élünk Hannával, fogat növeszt, és néha kétségbeejtően hisztis tud lenni. Hajlamosak vagyunk a fogára fogni a dolgot, bár van olyan érzésem, hogy nem mindig az a ludas:D

Nem igazán alszok éjszaka, mert ha csak 2 percre is ébred fel Hanna, nekem legalább egy óra visszaaludni. Napközben pedig általában a házimunka, és a Hannával való lét köti le minden percemet. Százszor elhatároztam már, hogy annyi luxust megengedek magamnak, hogy keresek valami olyan tevékenységet, amivel kikapcsolódhatok egy kicsit, de ez még nem jött eddig össze:( Szeretnék újra fényképezni (nagy motiváció a Kabócafotó-s oldal, Eszter eszméletlen jó képeket csinál www.kabocafoto.hu), vagy jó lenne elkezdeni rendszeresen tornázni, egyszóval valami olyan tennivalót bepasszírozni, ami egy kis pluszt ad a mindennapokba:D Szerintem kisgyerekes anyukák ismerik ezt az érzést:D Ha sikerülne összehozni, biztos nagy öröm lenne benne, majd meglátjuk:D

Egyedül

Ma délelőtt apa és Hanna elmentek anyuékhoz, hogy a gyümölcsöskertben lenyírják a füvet. Sajnos papának van egy sérve a nyakánál, ami most rosszabbra fordult, így nem igazán tenne neki jót a fűkasza súlya. Én itthon maradtam (most először) mert nagyon fájt a fejem, és nem aludtam éjszaka (Hanna foga miatt). Igazából nem sokat pihentem, bevettem két szem fájdalomcsillapítót, és elkezdtem lomtalanítani, amit Hanna mellett nem igazán tanácsos csinálni, mert olyan is kerülhet a kezébe, ami nem neki való. Most fejeztem be, mit mondjak, pár szemeteszacskót megtöltöttem a kidobandó dolgokkal. Régi újságok, szórólapok, sok dolog felhalmozódott a legutóbbi lomtalanításom óta, plusz Hannának egyre több a kinőtt ruhája, és annak is kell a hely, mert nem szeretném őket elajándékozni, sem eladni, hiszen a kistesó is tervbe van véve. Apa telefonált egyszer, hogy mi újság, és én is felhívtam őket egyszer (esetemben ez nagy szó:) Most értek haza, megyek is:D

Falunap és habparty

Szombaton került megrendezésre a falunap, itt és a szomszédos faluban is. A szomszédok programjai csalogatóbbak voltak egy majdnem kétévessel, így úgy döntöttünk, elmegyünk és megnézzük, milyen az a gyermek habparty:D Egy órára volt kiírva a kezdés, ami jó is lett volna, ha nem húzódott volna el délután 3-ig. A bejáratnál egy néni és egy bácsi fogadott minket:D

Fogadóbizottság

A programok délután kezdődtek, de sok látnivaló akadt így is. A régi iskola épületében foltvarró, hímzés, és régi bútor kiállítást rendeztek, amit elég gyorsan kellett végignéznünk, mert Hanna inkább kint szaladgált volna. Vettünk neki frissen sült diós és mákos kalácsot, a diós lett a nyerő:D A bazársoron ajándék gyanánt egy mobiltelefont választott, bár már itthon is volt egy, de hát modern gyermek, egy telefon nem elég. A habparty kezdete bizony erősen belenyúlt az alvásidőbe, így azt már csak cumival a szájában volt hajlandó megnézni, az elejét megvártuk, de aztán úgy döntöttünk, inkább hazamegyünk. Alakulhatott volna zökkenőmentesebben a nap, de így is nagyon jó éreztük magunkat:D

Habokra várva:D

Először csak anyával merészkedtem közelebb

Haboskodok:D

Na, ez igen:D

Hableány

Családom

Foltvarró kiállítás