Egy régi kedves kép

Kórházban jártunk Hannával

Hanna szeme a kezdeti állapothoz képest sokkal csúnyább lett, a látszólagos javulást követően ijesztően kezdett terjedni a véres rész. A háziorvostól kértünk beutalót a gyermekszemészetre, amit nekem kellett felhívni, hogy időpontot szerezzek. Nagyon készséges, és kedves asszisztenssel beszéltem, meg is lepődtem, (sajnos) nem ehhez vagyunk szokva. Még aznap fogadott minket a doktornő, megnézte Hanna szemét, a diagnózis szerint allergiás kötőhártya-gyulladása van, felírt egy másik szemcseppet, azonnal ki is váltottuk. Eddig még csak kétszer cseppentettük, és szinte teljesen el is tűnt az egész a szeméről, bár a doktornő 10 napot mondott, hogy eltűnjön, de már megnyugodtam, olyan nagy a változás. Hanna utálja a cseppentést, de már mutatja az üveget, hogy a mi szemünkbe is kell egyet:D Remélem, tényleg ilyen szépen javul tovább:)A kórház után elmentünk még az Auchanba, ahol egy szökőkút nyerte el leginkább Hanna tetszését, bár találtunk egy körhintát is, ami 200ft-tal működik, de semmi biztonsági öv nincs hozzá, kapaszkodni kell rajta, így ezt most még kihagytuk, de egy fényképet csináltunk Hannáról:) Benéztünk a Tescoba is, Hanna akkor már aludt, apa kint maradt vele a kocsiban, én meg vettem gyorsan pelust, popsitörlőt, és body-kat, amik nagyon jó árban voltak. Jól elfáradtam, mire hazaértünk, de Hanna kialudta magát útközben:D

Végre készen van:D

Elkészült végre Hanna kendője:) Nem egy túl profi munka, de nagyon jól áll a nyuszikámnak:D Tegnap kimentünk sétálni, de csak a szomszéd kapujáig jutottunk, mivel kint volt a kismacskájuk, így mi onnan már egy métert sem tudtunk továbbmenni. Nem volt egy hosszú séta:D

Javul a helyzet

Hanna szeme mára sokkal szebb lett, látni rajta a javulást, nagyon örülök neki. Mai küldetésünk a kakaós csiga sütés volt, amit sikerrel teljesítettünk, illetve én plusz feladatként megszereztem egy könyvet a nem működő könyvtárunkból, amire nagy szükségem volt így, hogy kísérletezgetek a varrással:)

Pillanatkép a sütőből

Főszakács végzi az ellenőrzést

Könyv, aminek remélem hasznát veszem

Szemprobléma

Vasárnap este vettem észre, hogy Hanna bal szeme egy picit vérben van, valószínű, hogy vasárnap délután, mikor anyuéknál mászkált az udvaron, a málna ágával megüthette. Hétfőn sajnos anyósom testvérének a temetésén voltunk, így kedd reggel mentünk el az orvoshoz. Megnézte Hanna szemét, és azt mondta, hogy nem vészes, hámsérülést lát, felírt egy szemcseppet, mondta, hogyha nem javul pár nap alatt, akkor vigyük el a szemészetre. Csepegtetünk szorgalmasan, napi 5*1 csepp az adag, remélem, használni fog, és rendbe jön a szeme. Egyébként nem fájlalja, a látásban sem zavarja, nem dörzsöli, nincs megdagadva a szemhéja, csak a fele van bevérezve, de ha nem javul, akkor mindenképpen elmegyünk a szemészetre. Biztos, ami biztos alapon.

A szoknyáját én varrtam:D

Ez azért ilyen nagy szó, mert egyenesen is nehezemre esik varrni. Ez a szoknya szabásminta nélkül készült, életem első komolyabb műve:D Sokszor szét volt szedve, mert valahogy nem akart úgy sikerülni, ahogy én képzeltem:) Most viszont teljesen kész van, és hordható is:) A technikai hátteret (a varrógépet) anyukám biztosította. Az anyagi háttér: egy ezer éves nagy szoknya, amit szétvágtam, és ez lett belőle:)

Hanna és a leves esete

Hanna imádja a leveseket. Ma húslevest főztem, és miután kiszedtem a tányérjába, először megitta a levet, majd utána kikanalazta a tésztát... Soha nem csinált ilyet, eddig mindig egybe ette az egészet:D Igaz, kiskoromban én is különválasztottam a dolgot, csak én először a tésztát szedtem ki, a végére maradt a leve:)
Lassan befejezem Hanna baba-bölcsőjének lakkozását, a dövényi papója csinálta saját kezűleg, csak a lakk hiányzott róla:) Az ágyneműből a kispárna már elkészült, csak a takaró hiányzik:) Ha készen lesz, jövök a képekkel:)

Csoda és a mese hatalma

Drága kicsi lányomnak legnagyobb bánatomra nem lehetett mesét olvasni. Kiszedte a kezemből a könyvet, lapozgatta, mutogatott, így a mesélés (könyvből) nálunk nem volt téma. Pár napja viszont alvásidőben beraktam a kiságyba, mondtam, ha lefekszik, olvasunk mesét, és lőn csoda..... Lefeküdt, pár mese után pedig aludt is:) Aki ismer minket, azt tudja, hogy ez nálunk nagy szó, mert hasfájós baba révén ölbe volt szokva, és 8 hetes korában engem meg kellett műteni (kivették az epémet) így az egy hét kiesés után még anyásabb lett. Az ölben alvásról szépen leszokott magától, de mindig a mi ágyunkon aludt el, és úgy tettük a kiságyba:) Most viszont ez megváltozott, maga döntött úgy, hogy jöhet a mese, és a kiságy:D Kedvenc mesekönyve: ami még az enyém volt:D Álomba ringató esti mesék:) Igazán gyerekeknek való mesék vannak benne, szép színes rajzokkal, én csak ajánlani tudom mindenkinek. Akkor kaptam, amikor beteg voltam, és nem kelhettem fel az ágyból sem, anyukám lepett meg vele. Az olvasás szeretetét tőle örököltem, a mai napig is imádok(imádnék) olvasni, Hanna mellett komolyabb könyvekbe nem kezdek bele, inkább újraélem a fiatalságomat egykori kedvenceimmel: Tüskevár, Téli berek, Szeleburdi család, Hajónapló, és a többi...

Kedvenc oldalam játéka

 Az egyik kedvenc oldalamon egy nagyon jó nyereményjáték van, amit meg szeretnék osztani veletek is:) Bár remélem én nyerek, de ti is játsszatok:)

http://tinyurl.com/urbaneve-sigma

Villámbejegyzés

Nem alszik. Pont. Egyszerű tény, rejtett alannyal, aki jelen esetben az én drága kislányom, aki alvássztrájkot hirdetett. Este is későn alszik el, de napközben meg egy percet sem. Ami öröm az ürömben, hogy nem látni rajta a nappali alváshiány jeleit (rajtam annál inkább:D). Szaladgál, pakol, zsizseg, jellemzően az udvaron, így a házimunka áll egy helyben, várva, hogy valaki elvégezze:) Apránként csinálok meg egy-egy dolgot, de semmi számottevő. Szerintem ez a hülye időjárás keverte meg, mert "40 napig esett", és ősz volt, most meg hétágra süt a nap, minden átmenet nélkül. Reménykedem, hogy visszaáll a régi "rend", hogy legalább egy órácska alvás összejön majd :)

Villámlátogatás mamiéknál

Ma délután meglátogattuk anyukámékat, társadalmi munka céllal, ugyanis anyukám párja megsérült a munkahelyén, így a gyümölcsöskertben lévő fű lenyírását mi vállaltuk át, illetve apa volt, aki elvégezte a munkát. Én a szomszéd néninek nyírtam le a füvet az udvaron, kis elektromos fűnyíróval, nem volt nagy munka, de örömöt tudtunk szerezni vele. Hanna ez idő alatt anyuék veteményeskertjét látogatta meg, tökgyűjtés címén. A tökből holnap tökfőzelék lesz, vagy rántott tök, még nem tudom:D Volt most is macskakergetés, megfűszerezve egy kis csizmapróbálgatással:)

Cukiság--Lányom a sportember

Hanna megbarátkozott a szobában lévő ellipszistrénerrel, annyira, hogy egyik kedvenc időtöltése, hogy feláll az egyik talpára, megnyom a kijelzőn egy gombot, ami csipog egyet, hozzám rohan, ad egy puszit, és megint feláll, új csipogás, új puszi, ezt akár 50-szer is képes megcsinálni, és nem is fárad el:D

Búcsú

Senkitől nem búcsúztunk, egy lassan feledésbe menő hagyományról van szó, amit egyes falvak még őriznek. Anyukáméknál tartottak a hétvégén búcsút, ahová mi is hivatalosak voltunk:D Reggel rögtön ébredés után indultunk, mivel lógott az eső lába, így siettünk, hogy Hannát még ki tudjuk vinni a bazársorra. Anyuéknál gyorsan lepakoltunk, és már indultunk is megnézni, milyen sátrak vannak felállítva. Hannának nagyon tetszett az egész, kapott vattacukrot, ami nagyobb volt nála, egy babát vettek neki anyuék, mi meg egy pónilovat. Természetesen mindkettő hangot ad ki a szülők örömére, bár be kell vallanom, ezen új szerzemények hangja még bőven beleesik az elviselhető kategóriába:) A búcsújárás után megebédeltünk, anyukám nagyon finomakat főzött, Hanna mindenből bőven evett. Utána a papójával, meg az apukájával elmentek aludni:) Én meg anyuval szakácskodtam, és egy jó nagyot beszélgettünk végre. Azt hiszem, ez hiányzott a feltöltődésemhez, mert nagyon jól éreztem magam. Végül a kocsinkat jócskán megrakva tértünk haza, mert anyu mindenből bőven csomagolt, ha esetleg otthon is kedvünk támadna valamelyik finomságra:) Összegezve nagyon jó nap volt, lehetne belőle több is:D

Fáradtság

Nagyon elfáradtam, 19 hónap után úgy érzem, elfogytak a tartalék energiáim. Persze, tudom ez is csak egy hullámvölgy, de kelek a gyerekhez minden éjszaka, igaz, csak egyszer, és csak 2-3 percig van fel, de nekem ennyi is elég, hogy ne tudjak visszaaludni, csak 1-2 óra múlva. Az eső is állandóan esik, tiszta sár minden, sétálni sem tudunk menni, ami Hannán is észrevehető, ma nem aludt napközben egy percet sem:( Pedig mindkettőnknek jót tett volna:D Gondolom, ez az időjárás mindenkire hatással van, nálam az aksikat merítette le. Szép napsütés, és jó programok kellenének a feltöltődéshez: Holnap anyukáméknál búcsú lesz (ha nem mossa el az eső) így meglesz az első lépés az erőtartalékok felé:D