Délelőtt derült ki, hogy el kell mennem Kazincbarcikára pár dolgot elintézni. Úgy döntöttem, Hannát is magammal viszem, cirka 5 órát vett igénybe a dolog, utazással együtt.Indulás előtt szereztem egy hátizsákot a barátnőmtől, mert úgy gondoltam, könnyebb, ha szabadon marad a két kezem, és nem a válltáskát kell húzogatnom. Busszal mentünk, Hanna nagyon élvezte az utazást, pont apósom is ment dolgozni, így melléültünk, és beszélgettünk, amíg oda nem értünk, akkor még át is kellett szállnunk, mire a végcélt elértük.
Az internetszolgáltatónkhoz vittem be hűségnyilatkozatot, Hanna rögtön szerzett magának egy tollat az ügyintézőtől, kapott papírt is, hogy rajzolni tudjon. A másik ügyintéző hölgy adott a mi ügyintézőnknek egy cukrot, aki megkérdezte, hogy : Köszönöm, ezt miért kaptam?-mire a válasz: A kislánynak adtam:D Ezek után átsétáltunk a papír-írószerbe megvenni a szülinapi lufikat, utána pedig elmentünk játszóterezni. A csúszda itthon nagy kedvence, ott nem is akart rá felmenni, inkább hintázott, az nagyon tetszett neki:D
Ezek után még elmentünk a Müllerbe, és a KIK-be, a Müllerbe megvettem a kiskutyát, amit Apával kinéztünk neki, a KIK-ben pedig megvettem a szülinapos poharakat, és pár csomagolópapírt, meg egy Mikuláscsomag is beugrott a kosárba, Hanna által:DHoztunk nagy játékkatalógust, amiben megtaláltam a Hannának való karácsonyi ajándékot:D A tortára már nem jutott idő, de november 14-ig még bőven van idő megrendelni. Hazafelé az út feléig minden oké volt, de Hanna már elég nyűgös lett, nem aludt napközben, és már unta az egy helyben ülést. Itthon már minden rendben volt, pörgött, mint a szélvész, 8 előtt aludt el:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése